Utazások részletesen: Esztergom 2023

Esztergom

2023. május 31. - június 2.

Máj. 31.

Szerdán reggel a 6.50-es vonattal indultunk a 10B osztállyal Esztergomba, háromnapos osztálykirándulásra. Negyed 10-kor értünk be a Nyugatiba, majd a 9.51-essel utaztunk tovább Esztergomba. Ez a vonat már légkondícionált, sőt emeletes volt, így jóval kényelmesebben utaztunk, mint az IC-n Pestig. Kb. egyórás utazás után 11 óra előtt néhány perccel érkeztünk meg Esztergomba. Gyalog indultunk a szállásunkra, 34 percig tartott az út a Szalma Panzióig. Útközben átmentünk a Kis-Duna csatorna hídján, hiszen a panzió a Primás-szigeten áll, amely onnan kapta a nevét, hogy a mai Gőzhajó utca környékén (itt áll a panziónk) volt egykor a prímáskert. A sziget egyébként valamikor két részből állt, de a köztük lévő csatornát a 19. században feltöltötték.

Leszállás előtti szelfi

Bőröndökkel a peronon

Esztergom, vasútállomás

Kis-Duna csatorna

A Szalma panzió közvetlenül a Duna partján áll, csak egy (meglehetősen forgalmas) út választja el az épületet a víztől. A panziót és a mellette álló csárdát is a Szalma család üzemelteti. A csárdával szemben van a hajóállomás, korábban innen indultak a kompok is Párkányba, hiszen a Mária Valéria-híd, amely most összeköti Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal, csak 2001-ben készült el. Magát a hidat egyébként 1895-ben adták át és Erzsébet királynő (vagyis Sissi) kedvenc gyermekéről nevezték el. A második világháború során (1944-ben) a visszavonuló németek felrobbantották, és csak 57 év múlva építették újjá. Ezzel ez a híd lett a legutolsó Európában, amelyet még második világháborús robbantás miatt kellett újjáépíteni.

Letettük a bőröndöket, kicsit pihentünk a panzió előtt az árnyékban, majd elindultunk a Babits emlékházhoz.

Szalma panzió

Pihenő az árnyékban

Esztergom, hajóállomás

Háttérben a Mária Valéria-híd

Szalma Csárda

Ezúttal a Gőzhajó utcán indultunk el, egy gyalogos hídon szeltük át a Kis-Duna csatornát, majd a Királyi város nevű városrészen keresztül, gyönyörű templomok mellett elsétálva a meglehetősen meredek Siszler utcán felmásztunk a hegyre, ahol Babits egykori nyaralójában megnéztük a 2009-ben kialakított emlékházat.

Kis-Duna csatorna

Kis-Duna sétány

Háttérben a Szent Péter és Pál templom tornya

Ferencesek Szent Anna temploma

Református templom

Sorházak a Siszler utcán

A meredek Siszler utca

A Siszler utcából nyíló egyik kis közben megtaláltuk az emlékház bejáratát. Egy egykori magyartanárból lett idegenvezető mutatta be a nyaralót, ahol Babits és családja a nyarakat töltötték.

(Részletes beszámoló és több kép itt.)

A fák mögött a nyaraló

Veranda

Aláírás-fal

Télikert

Az idegenvezető

Az egykori nyaraló

Háttérben a bazilika

Az emlékházból egy másik, meredek úton jutottunk le a városba, egy szűk kis köz vezetett a Babits Mihály utcára, ahonnan lesétáltunk a városközpontba, bevásároltunk egy Coop-ban, majd hazasétáltunk a szállásunkra.

Tábla jelzi az emlékházat

Garázsok a Babits Mihály utcán

Széchenyi tér

Városháza

Babits szobra a városháza előtt

Vak Bottyán szobra

A városháza kapuja ...

... és belső udvara

Miután hazaértünk az emlékházból, elfoglaltuk a szobáinkat (kicsit retró a berendezés, de kényelmesek az ágyak és minden szobához van fürdőszoba), majd átmentünk vacsorázni a Szalma Csárdába. Rántott húst ettünk krumplival és uborkával. Vacsora után sétálni indultunk, felmentünk a hídra, gyönyörű volt a kilátás a városra és a bazilikára. Este a diákok bújócskát játszottak a panzió sötét folyosóin és a szobákban. (Szerencsére miénk volt az egész ház, nem volt más vendég rajtunk kívül.)

A szobánk

Zuhanyzó

Készülődés a bújócskára

Jún. 1.

Csütörtökön reggel 8.30-kor reggeliztünk, (svédasztal a csárdában sok felvágottal, zöldségekkel és virslivel), aztán a Duna partján elindultunk a várba. Néhány perces séta után a Vízivárosban voltunk, majd a Pázmány Péter utca gyönyörű barokk lakóházai között kiértünk a 11-es útra, ahonnan egy lépcsős sétány vezetett fel a vár bejáratához.

Reggeli a Szalma Csárdában

Úton a Várhegy felé

Kis-Duna csatorna

A Várhegy

Loyolai Szent Ignác templom

Pázmány Péter utca

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Városalapító című szobor

A várhoz vezető híd

Csoportkép a vár előtt

A vár bejárata

Várudvar, háttérben a bazilika

A várban egy aranyos hölgy volt az idegenvezetőnk, rengeteg érdekes tényt és sztorit mondott el a vár történelméről, az egykor itt élt emberekről, a várbeli életről. Bejártuk a termeket, a fürdőt, az egykori konyhát, a kápolnát, láttunk fegyvereket, háztartási eszközöket, fűszereket.

A Várhegyen először Géza fejedelem kezdett palotát építeni a 10. században, munkáját fia, István király folytatta. (A vár melletti álló templomban koronázták meg.) A ma is látható épületeket III. Béla király emeltette, ekkor épült a sokszögletű lakótorony és a gyönyörű várkápolna. Később Vitéz János érsek tovább bővítette, ekkor készült el az ebédlőpalota és a vár körül a függőkertek. A vár 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint költő.

Részletes beszámoló és több kép a várról itt.

A vár konyhája

Vitéz János fürdője

Szent István terem

Kilátás a lakótorony tetejéről

Várudvar

Fegyvertár

Lovagterem

Várudvar

Szelfi Ágival

Miután megnéztük a várat, elindultunk a Partedli étterembe ebédelni. Mivel csak néhány percre volt, gyorsan odaértünk, kicsit korábban is a megbeszélt időpontnál. Az étterem a 11-es út mellett áll, van egy kis fedett belső udvara, árnyékos volt, de eléggé megállt a tető alatt a meleg. Hideg eperlevest, grillezett/rántott csirkemellet ettünk rizzsel és sült krumplival.

Indulunk ebédelni

Hideg eperleves

Grillezett csirkemell rizzsel és hasábburgonyával

Ebéd után visszaindultunk a Várhegyre, ezúttal a bazilikát néztük meg.

Az Esztergomi bazilika, vagyis teljes nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, klasszicista és óegyiptomi stílusban épült 1869-ben. Az altemplomtól a kupola tetejéig 100 méter magas, hossza 118 méter, ezzel nemcsak Magyarország legnagyobb egyházi épülete, hanem Európa 3. legnagyobb bazilikája is. Helyén egykor a Szent Adalbert templom állt, amelyet még István király építtetett, de az 1180-ban leégett. III. Béla helyreállíttatta, de a török ostrom során újra megsérült. Végül az eredeti templomból csak a reneszánsz stílusú Bakócz-kápolna maradt meg, ezt 1600 részre szedték szét és beépítették a bazilika épületébe. Az építkezést 1822-ben kezdték el, 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom. A felszentelésre 1856-ban került sor, ekkor mutatták be Liszt Ferenc Esztergomi miséjét, amelyet erre az alkalomra írt, és ő maga is vezényelt.

Nem kértünk idegenvezetést, de kombinált jegyet vettünk, amivel meg lehetett nézni a templomot, az altemplomot, a kincstárat, sőt még a bazilika kupolájába is felmentünk. Sajnos a templom belsejét éppen renoválták, malteres vödrök és téglák között bukdácsoltunk, ez egy kicsit elrontotta a hely hangulatát. Az altemplom viszont fantasztikus volt, megnéztük Mindszenthy bíboros (és számos híres személy) síremlékét. Monumentális oszlopok, vastag falak, sötét, kísérteties zugok: a diákok itt is kedvet kaptak egy kis bújócskázáshoz. A kupolába több mint négyszáz lépcső vitt fel, 3 szakaszban csavarodott csigalépcső, míg végül kiértünk a kupola aljába, ahol egy kb. 40 centi széles palló vitt körbe, ahonnan az egész várost, a Dunát és a környező hegyeket is megcsodálhattuk.

Több kép a bazilikáról itt.

A bazilika déli tornya

Fent a kupola

A bazilika belső tere

Bakócz-kápolna

Kincstár

A bazilika déli oldala

Feljárat a kupolába

Csigalépcső

Kilátás a Szent István térre

Palló a kupola körül

Kilátás a várra

Lépcső az altemplomba

Vitéz János síremlék-fedlapja

Az altemplom oltára

Mindszenty József hercegprímás síremléke

A Duna felőli bejárat

Miután lejöttünk a kupolából, az úgynevezett "Macskalépcsőn" (vagy "Macskaúton") mentünk le a Vízivárosba, amely már a XVI. századi metszeteken is szerepel. Hazasétáltunk a panzióba, kicsit pihentünk, aztán este elindultunk vacsorázni egy pizzériába.

A Don Rico pizzériában vacsoráztunk, előre megrendeltük a pizzát, így nem kellett sokat várni. Vacsora után még bevásároltunk egy közeli Coop-ban, aztán hazasétáltunk. A diákok ezúttal gyilkososat játszottak.

A Várhegy

Don Rico pizzéria

Florida

Jún. 2.

Reggeli megint a csárdában, ezúttal bundás kenyeret kaptunk a svédasztal választéka mellett. Reggeli után összepakoltunk, kivittük a bőröndöket a szobából, de otthagytuk a folyosón, mert délelőttre még egy 3 órás szabadprogramot terveztünk. Először együtt besétáltunk a központba, a Széchenyi téren megbeszéltük, hogy 1 órakor itt találkozunk, majd mindenki elment vásárolni, sétálni.

Városháza

Széchenyi tér

Mi Ágival először a Vízivárosban sétáltunk, majd a Berényi Zsigmond utcában megnéztünk egy török mecsetet és minaretet. A 400 éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi kétszintes, téglalap alaprajzú épület, de a középkori utca egykor alacsonyabban futott a Várhegy oldalában, mint a mai Berényi utca, ezért a kétszintesség csak a Duna felől látszik. Az épület északnyugati sarkán egy minaret áll. Ez a dzsámi az Oszmán Birodalom (északnyugati irányban) legtávolabbi megmaradt dzsámija. Az épület Duna felőli oldalán található a Kicsi Kapu, a történetírók szerint ezen a kapun keresztül jutottak be a törökök a várba az 1543-as ostrom idején, itt található Szulejmán szultán emléktáblája is, aki állítólag személyesen vezette az ostromot. A török idők után az épületet magtárnak használták, a szomszéd épületet pedig (ahol egykor derviskolostor működött) gyárként használták. Végül magántulajdonba került, vendégházként akarták üzemeltetni, de amikor kiderült, hogy egykor imaház volt, a tulajdonosok vállalták a felújítást, ami végül 2007-ben fejeződött be.

Több információ a dzsámiról: Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi – Wikipédia (wikipedia.org)

Pázmány Péter utca

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Pázmány Péter utca, fent a vár tornya

Loyolai Szent Ignác templom

Prímási palota

A Macskaút eleje, fent látszik a Bazilika

Berényi Zsigmond utca

A dzsámi a Berényi utca felől

A dzsámi udvara

Háttérben a minaret

A Dunához vezető sétány

A dzsámi a Duna felől

Háttérben a vár

Dunapart

A dzsámi, jobbra a minaret, fent a vár és bazilika kupolája

Ezután felmentünk a Szent Tamás hegyre, megnéztük a barokk stílusú kálváriát, és a hegy tetején álló gyönyörű kápolnát. A 14 stációs kálvária a fülkékben lévő, színezett, kő domborművekkel és festett faszobrokkal ábrázolja Krisztus keresztútját.

A hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnát 1823-ban építették az Esztergomért elesett hősök emlékére. A kápolna előtt álló Golgota-szoborcsoport eredetileg a Várhegyen, a bazilika szentélyének helyén állt, majd a bazilika építésekor helyezték át ide.

Szent Tamás hegy

Batthyány Lajos utca

Basa utca

A kálvária

Kilátás a Várhegyre

Kálvária

Kálvária, háttérben a kápolna

Golgota és a bazilika

Fájdalmas Szűz Kápolna

Szelfi a hegyen, háttérben a bazilika

Miután megcsodáltuk a gyönyörű kilátást, elindultunk Szent István lépcsőn lefelé, a 11-es út felé. Lent még megnéztük a római korból származó mérföldkövet és az innen néhány száz méterre álló zsinagógát. Esztergomban állítólag már 1050-ben állt zsinagóga, a jelenlegi épület 1888-ban épült késő romantikus stílusban.

Indulunk lefelé

Római mérföldkő

Zsinagóga

Ezután megebédeltünk a Partedli étteremben, ahol óriási riadalmat okoztunk, mert azt hitték, a diákokkal együtt jöttünk. Narancsos édesköménylevest ettem (nagyon különleges, ánizsos íze volt!), lencsefőzeléket és hozzá bundázott zöldségeket.

Partedli étterem

Narancsos édesköményleves, lencsefőzelék, bundázott zöldségekkel, mangós limonádé

Mindenki időben ott volt a téren, visszasétáltunk a panzióhoz, felvettük a bőröndöket és kimentünk az állomásra. Nagyon meleg volt, a kalauz szólt, hogy szálljunk fel nyugodtan a már bent álló vonatra, mert ott megy a légkondi. Fél 3-kor indultunk haza, 18.10-kor már Csongrádon voltunk. Mindhárom vonaton sokan voltak, de szerencsére mindig volt ülőhelyünk. Csongrádra 3 másik osztállyal együtt érkeztünk, ők is kirándulni voltak.