Utazások részletesen: január 2026

Budapest

Stefánia út, Néprajzi Múzeum, Kolodko-miniszobrok, Róth Miksa Emlékház

2026. január 24.

Szombaton a 11.18-as busszal Pestre indultam, egy órakor már a Népligetben voltam. Az 1-es villamossal az Egressy útig utaztam, onnan átsétáltam a Stefánia útra, lefényképeztem a gyönyörű villákat az út két oldalán. Azt olvastam, hogy a főváros nemrég ismertető táblákat helyezett ki a villák kerítésére, amiben röviden leírják az épületek történetét, azt, hogy ki építette és kik laktak itt. Ez tényleg így volt, szinte minden egyes ház kerítésén találtam ilyen táblákat, amelyekről rengeteg információt tudhattam meg.

A Stefánia út a 19. század végén épült ki az Andrássy út folytatásaként. A széles, platánokkal szegélyezett fasorban a 20. század első felében a felső tízezer kocsikázott a szecesszió és historizmus formavilágát idéző villák között. Érdekes, hogy a Városligethez közelebb eső szakaszon egy-egy család számára épült házak találhatók, (ezek nagy részében ma nagykövetségek működnek), a Thököly út és a stadionok között pedig főleg bérpalotákat találunk.

Először a Puskás Aréna és Thököly út közötti szakasz jobb oldalán indultam el, majd a kereszteződésnél visszafordultam és a szemközti oldal házait is lefényképeztem, egészen a Földtani Intézet gyönyörű, szecessziós homlokzatáig. Ezután a Thököly út és a Városliget közötti szakasz villáit csodáltam meg, ezek főleg a jobb oldalon állnak, a túloldalra csak a Stefánia palota kedvéért mentem át.

Népliget, a buszállomás a villamosmegállóból

Puskás Aréna

Az első egy háromemeletes bérház a Csere utca sarkán, amely késő szecessziós stílusban épült.

Bérház a Csere utca sarkán

A következő épület egy egyemeletes villa, amelyet 1925-ben, neobarokk stílusban emeltek Kálmán Sándor bankár részére. 1935-ben itt működött a Szovjetunió Nagykövetsége, majd az 1990-es években a Lengyel Nagykövetség kereskedelmi hivatala.

Kálmán-villa

A manzárdtetős, egyemeletes, klasszicizáló stílusban épült villa Dr. Paupera Ferenc, sikeres bankár tulajdona volt. 1910-ben készült el, középen egy óriási, galériázott ebédlővel. A bankár 1928-ban feleségül vette az ünnepelt színésznőt, Bajor Gizit, ekkor költöztek a Stefánia útra. Később elváltak, a bankár elszegényedett, majd 1943-ban öngyilkos lett.

Paupera-villa

A következő kétemeletes, neobarokk stílusú villa 1924-ben épült, eredetileg lakásművészeti kiállítás helyszíneként. Később itt működött a szerb, a szlovén, a jugoszláv, majd az ukrán nagykövetség. Jelenleg a Kínai Kulturális Központ található benne.

Kínai Kulturális Központ

A halványrózsaszín villában ma a XIV. kerületi Rendőrkapitányság működik. 1927 körül épült egy Robitsek Vilmos nevű nagyvállalkozó számára. A historizáló neobarokk stílusú, egyemeletes, manzárdtetős nyaraló egy 18. századi francia kastély kerti pavilonját idézi. 1946-ban Hajós Alfréd közreműködésével alakították át.

Rendőrkapitányság

A következő bérház is historizáló neobarokk stílusú, első tulajdonosa, Röser János magángimnáziumot működtetett az épületben, majd halála után itt volt a Stefánia úti Szanatórium.

Röser-ház

A Thököly utca sarkán álló sarokház eredetileg egyemeletes volt, ez is Röser Jánosé volt, majd 1928-ban új tulajdonosa, a Szociális Testvérek házassága újabb emeletet épített rá. A házban sok száz zsidó üldözöttet bújtattak, az épület falán elhelyezett emléktáblák tanúsága szerint itt mentett embereket Slachta Margit is.

A ma már kétemeletes sarokház

A Stefánia túloldalán először egy modern, lapostetős villát láttam, melynek helyén eredetileg egy tiszaföldvári nagybirtokos egyemeletes palotája állt, de azt 1935-ben lebontották. Négy évvel később épült fel a telken az art deco stílusú villa, amelyben Lienert Aladárné Kormos Margit mozgásművészeti stúdiót működtetett.

Lienert-villa

A következő, szecessziós stílusú, historizáló villa 1905-ben épült, számos tulajdonosa (bányaigazgató, bankigazgató) után a 20-as években Érdi Krausz Zsigmond bankigazgató szerzi meg, aki merész befektetéseivel többször csődbe megy, de közben megalapítja az IBUSZ-t, a Chinoin-t. Fia, Érdi Krausz György geodéta, közlekedési mérnök, a magyar űrhajózás megalapítója.

Érdi Krausz-villa

A középkorias, reneszánsz jegyeket is mutató villa 1906 körül épült, Székely Ignác nagykereskedő részére, majd Wittmann Mihály földbirtokos, később Graumann Viktor konzervgyáros vásárolta meg, ez utóbbi a város "cigarettacsászáraként" szerzett kétes hírnevet. A jól jövedelmező csempészés 1946-ban ért véget, amikor letartóztatták. Az épületben ma a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége működik.

Szlovák Nagykövetség

A mellette álló, neobarokk villát 1899-ben építtette Héder Sándor, a Magyar Aszfalt Rt. igazgatója. 1920 körül Örkény István édesapja, Örkény Hugó gyógyszerész vette meg, majd Friedmann Ignác zsidó jogászé lett, aki itt rendezte be híres magángyűjteményét.

Friedmann-villa

A következő épületet csak a kerítés rácsán keresztül tudtam lefényképezni, mert távolabb áll az utcától, a telek hátsó részén. A műteremvillát 1906-ban építtette Ligeti Miklós szobrászművész, a városligeti Anonymus-szobor alkotója, de 1948-tól 1975-ig itt dolgozott Kisfaludy Stróbl Zsigmond, a gellérthegyi Szabadságszobor alkotója is.

A műteremvilla

A következő sárga színű, geometrikus mintázatú, késő szecessziós bérpalotát dr. Várady László rendőrorvos építtette 1910-ben. Később több tulajdonosa is lett az épületnek, van köztük téglagyáros, császári és királyi kamarás és a Telefongyár Rt. alapító vezérigazgatója is.

Várady-villa

A Szabó József köz sarkán álló, aszimmetrikus homlokzatú, négyemeletes, késő szecessziós bérház eredetileg Cséry Lajosé volt, majd több tulajdonosváltás után a New York-ban élő operettprimadonnáé, Hajós Micié lett, aki 1944-ig birtokolta.

A bérház a sarkon

A köz másik oldalán áll a Stefánia út legimpozánsabb épülete, a gyönyörű, szecessziós homlokzatú Földtani Intézet székháza. 1899-ben készült el, Lechner Ödön tervezte, a homlokzatát téglasávok és falpillérek tagolják, amelyeket pirogránit kerámiadíszek koronáznak, természetesen a pécsi Zsolnay-gyárból. Az épület kerítésén kerámiából készített magyarázó ábrák Braille-felirattal segítenek a látássérülteknek, hogy ők is élvezhessék az épület díszítését. A Magyar Állami Földtani Intézet hazánk legrégebbi tudományos kutatóintézete, elődje, a Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-ben alakult. Jelenleg az épület, az itt működő könyvtár és múzeum is zárva van, nem tudni, mi lesz a sorsa.

A Szabó József köz felőli homlokzat

A Stefánia úti homlokzat

Böckh János szobra

Ezután visszasétáltam a Thököly út kereszteződéséig, majd visszamentem a baloldalra, és továbbindultam a Városliget irányába. Az első épület a neoreneszánsz homlokzatú Haggenmacher-villa, amelyet 1907-ben tervezett Pártos Gyula, aki Lechner Ödön társaként részt vett a kecskeméti Városháza és az Iparművészeti Múzeum tervezésében. A svájci származású nagyiparoscsalád, a Haggenmacher a malomiparban és a sörgyártásban szerzett hírnevet és vagyont. Árpád, az építtető azt kérte a tervezőtől, hogy a gazdagságát csak mérsékelten mutassa ez a palota, fontosabb, hogy kényelmes legyen. 1940 óta Olaszország nagykövetsége működik az épületben.

Olaszország nagykövetség

A szomszéd épület is nagykövetség, Iráné, a neoreneszánsz és neobarokk villa 1924 körül épült, tartozott cukrászhoz, vezérigazgatóhoz, a negyvenes évektől népi kollégium működött benne, majd az 50-es években a Magyar Filmintézet székháza volt.

Irán nagykövetsége

A következő épület teljesen más stílusú, a betonból készült modern épületet 1968-ban tervezte egy keletnémet építész, hiszen itt működött az NDK (majd rövid ideig az egyesített Németország) nagykövetsége. 2008-ban irodaházzá alakították, kapott még egy szintet, jelenleg Stefánia Park Irodaház a neve.

Stefánia Park Irodaház

A következő neobarokk, manzártetős, egyemeletes villa a Robitsek-család számára épült 1924-ben. A cukorgyáros családtól (több tulajdonosváltás után) a Magyar Államkincstárhoz kerül, amely eladja azt az amerikai követségnek.

Robitsek-villa

A következő épület egy manzárdtetős, szecessziós villa 1906-ban épült, Brucksteiner Jakab zománctáblagyáros számára, aki 1912-ben már el is adta, majd több tulajdonosváltás után Kálmán Henrik kormányfőtanácsoshoz került, aki a pesti zsidó intézmények bőkezű támogatója volt. 1938 óta a Svájci Nagykövetség székhelye.

Svájci nagykövetség

Szecessziós dísz a falon

Az utca utolsó épülete az Ajtóssy Dürer sor sarkán álló Zala-villa. A szobrász Zala György 1898-ban bízta meg Lechner Ödönt műteremvillája terveinek elkészítésével. Végül Lechner két követője fejezte be a tervezést és az alapkoncepciót megtartva készült el a sarkon álló épület, amelyhez két műterem is csatlakozott. A bejárat feletti Zsolnay kerámia domborművet maga az építtető, Zala György készítette, Vénuszt ábrázolja a múzsák körében. Zala végül arra kényszerült, hogy eladja a villát, az egyik műtermet lebontották, az épületben évekig Líbia nagykövetsége működött.

Zala-villa

Kerámiadísz a homlokzaton

Az Ajtósi Dürer sor felőli homlokzat

A Zala-villa a Stefánia felől

A Városligetnél átmentem az út túloldalára, itt áll az impozáns Stefánia Palota. Az egyemeletes, neobarokk épület 1895-ben épült, úri kaszinóként, a fő- és középnemesség közös szórakozóhelyeként. A Park Club a második világháború alatt megszűnt, az épület 1947 óta a Honvédség tulajdona. 1997 óta Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven működik.

Stefánia Palota

Díszes lépcsőfeljáró

Ezután megnéztem a Néprajzi Múzeum állandó és időszaki kiállításait. Még tavaly olvastam a Praktikában, hogy január végéig látható itt egy patchwork-kiállítás, ahol kékfestő anyagok felhasználásával készült munkákat mutatnak be. Mindenképpen meg akartam nézni, hiszen nagyon szeretem a kékfestő anyagokat. Nemrég hallottam, hogy a hétvégén látható utoljára a Súlyos anyagok című ideiglenes kiállítás is, amely a magyarországi németek viseletét (és életét) mutatja be. Mivel még egyébként sem jártam a Néprajzi Múzeumban (csak a tetejére másztunk fel Timivel), így természetesen megnéztem az állandó kiállításokat is. (Részletek és több kép itt.)

A Néprajzi Múzeum új épületének tervezésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki, ennek győztese egy magyar építésziroda lett, ők tervezték a különleges épületet, amely 2022-ben nyílt meg és amelynek nagy része a föld alatt található, két, fokozatosan emelkedő szárnya pedig a Városliget egyfajta fordított kapujaként fogadja a látogatókat. A homlokzatát félmillió pixelből álló, néprajzi motívumokat ábrázoló rácsos háló borítja. A belső térben egy óriási díszlépcső vezet be bennünket a kiállítótérbe.

(Több részlet az épületről a múzeum honlapján: A Néprajzi Múzeum új épülete | Néprajzi Múzeum)

A múzeum déli szárnya

A déli szárny a Dózsa György út felől

Bent megvettem a jegyet (mármint megkaptam, hiszen pedagógusként ingyenes a múzeum), letettem a kabátot a ruhatárban (tulajdonképpen csomagmegőrző szekrények vannak), aztán felfedeztem a (meglehetősen sűrűn elhelyezett) kerámiagyűjteményt.

A belső lépcsői

Kerámiák

Magyar kerámiaműhelyek

A világ kerámiái

Hódmezővásárhelyi műhely

A kerámiák fajtái

Ezután megnéztem a Foltvarrás kékben című kiállítást, ahol a patchwork hazai története mellett a kékfestés történetével és magyarországi műhelyeivel is megismerkedhettünk. (Videó a kiállításról: Foltvarrás kékben | Néprajzi Múzeum)

A kiállítás lelke természetesen a sok gyönyörű textil, amelyet a Magyar Foltvarró Céh tagjai készítettek, természetesen kékfestő anyagok felhasználásával. (Részletek és több kép itt.)

A kiállítás részlete

A Néprajzi Múzeum logója

A különböző régiók kékfestő mintái

Kékfestő mintanyomó dúcok

Szomor Ágnes: Jégvirágok

Patchwork párnák

Dolányi Anna: Keresztszemes páva

Dolányi Anna mesél

A következő kiállítás a Hétköznapi luxus (A királyné asztalától a parasztházig) címet viseli és a magyar keménycserépgyártás kétszáz éves történetét mutatja be. (Részletek és több kép itt.)

Biedermeier tányérok

Szecesszió és art deco

Porcelán a levegőben

Mivel a harmadik kiállítás az épület másik részében volt, közben megnéztem a központi rész kiállításait, pl. azt az óriási makettasztalt, ahol az 1910-es évek Budapestjének épületeit láthatjuk, valamint mellette a Városligetet bemutató makettet. Mellette egy óriási szobor, Gábriel arkangyal, aki 1901 óta díszíti a Hősök terét, de most restaurálás miatt elhagyta őrhelyét. 2026 elején kerül majd vissza a helyére. Egy kis szobában azt is megnézhetjük, mit lát Gábriel, amikor a 36 méter magas oszlop tetejéről néz le a városra. Néhány paravánon az elmúlt év legjobb természetfotóit láthattuk.

Budapest makettje

A Városliget, előtérben a Néprajzi Múzeum

Gábriel arkangyal

Az Andrássy út Gábriel szemével

Az év természetfotója díjazottjai

Ezután megnéztem a Súlyos anyag című kiállítást, amely a dunai svábok történetét meséli el 1880 és 1980 között, 20 öltözeten keresztül. Az ünnepi öltözékek a női lét fontos állomásait idézik fel a gyermekkortól a házasságon át az időskorig és közben bemutatják a németek 20. századi történelmét is a kitelepítésekkel és kényszermunkatáborokkal. (Részletek és több kép itt.)

A kiállítás részlete

Mennyasszonyi ruha 1880-ból

Mennyasszonyi ruha 1955-ből

Vasárnapi öltözet 1945-től

Kétrészes ruha 1935-ből

Egyen-népviselet 1990-ből

Bánáti leányruha 1941-ből

Egy trauma-kép a deportálásról

Kétrészes ruha a Bácskából 1935-ből

Konfirmációs öltözet 1935-ből

A déli szárny a két ideiglenes kiállítás plakátjával

Szelfi a múzeummal

Miután kijöttem, a környéken még felfedeztem néhány Kolodko-miniszobrot. A Damjanich utcában indultam el, a házak falán rengeteg emléktáblával, az egyik Karinthy Frigyesre emlékezik, aki itt született. Ekkor még észre sem vettem, hogy az emléktáblán lóg Micimackó szobra, csak amikor a sarokról visszafordultam, akkor láttam meg.

Kéthly Anna emléktáblája

Kibédi Ervin emléktáblája

Eötvös Gábor emléktáblája

Karinthy Frigyes emléktáblája

Micimackó

Ezután befordultam a Bethlen Gábor utcára, majd jobbra a Dembinszky utcára. Útközben a korábban itt álló, kivágott japánakácok törzséből kifaragott gyönyörű alkotásokat láttam, rózsákat, tulipánokat, nefelejcseket és már virágokat. A következő Kolodko-szobor Garfield volt, akit nem volt könnyű észrevenni, főleg, mert közben lement a nap. A Dembinszky utcában, az Állatorvostudományi Egyetem kerítésének egyik oszlopán áll, még szerencse, hogy a sárga színe miatt kicsit elütött a hátterétől. A következő szobrot, Noé bárkáját, a Bethlen Gábor téren találtam meg, szerencsére ez jobban ki volt világítva, így nem volt nehéz észrevenni.

Rózsa

Tulipán

Garfield

Noé bárkája

Az utolsó szobor, amit még meg akartam keresni, Róth Miksát ábrázolta. Már ott is álltam a híres üvegművész egykori otthona előtt a Nefelejcs utcában, amikor kiderült, hogy a miniszobor bent van az épületben. Már éppen le akartam mondani róla, amikor észrevettem, hogy a múzeum még nyitva van, így akár meg is tudom nézni. (Egyébként is már régen terveztem, hogy megnézem, hiszen nagyon szeretem Róth Miksa szecessziós üvegablakait.) Egy hölgy éppen akkor jött ki bezárni a kaput, de szerencsére még megengedte, hogy bemenjek. (Megígértem, hogy gyorsan megnézem a múzeumot.) A szobrot egyébként mindjárt a recepcióspulton találtam, egy lámpát tart, amit a hölgy csak miattam kapcsolt fel, mert egyébként a szemébe világít, ezért le szokta kapcsolni.

A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény egyébként a művész egykori otthonát és számos művét (főleg üvegablakokat, mozaikokat és tervrajzokat) mutatja be. (Részletek és több kép itt.)

Videófilm az emlékházról: Egy Hely – Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény