2025. február 10., hétfő

Szerbia 2009

Szerbia

2009. október 23-28.


2009. október 23.
Előre megvettük a jegyet a vonatra Belgrádig, ezért sajnos fel kellett mennünk a Keletibe, mert nem tudták garantálni a helyünket, ha nem Pesten szállunk fel. Így aztán reggel indultunk Csongrádról és  délután háromkor még mindig csak Kiskunhalason jártunk!  Végül (jelentős késéssel) este kilenc körül értünk Belgrádba. Hédi volt évfolyamtársánál, Klárinál laktunk Belgrád diplomata-negyedében, az Internacionalnih brigada utcában, egy modern házban. Klári férje este (és később minden este!) meleg vacsorával várt minket. Nemcsak szállást és finom ételeket, hanem rengeteg jó tanácsot, információt kaptunk tőlük, Klári mindent megmutatott nekünk a városban és a környékén, történeteket, sztorikat mesélt, sokat tanultunk tőle.
Ehhez az úthoz köthető eddigi utazásaink egyik legmeghatóbb élménye is: egy idős nénitől akartuk megkérdezni, hol tudnánk képeslapot venni a városról, de nem nagyon találtunk közös nyelvet, így kézzel-lábbal próbáltuk elmagyarázni, mit is keresünk. Végre megértette és felkiáltott: Ah, razglednica! Nem értette, miért akadt el hirtelen a szavunk ... 

Timi a vacsorával

Kláriék kutyája

Terített asztal

Boldi, hűséges útitársunk


2009. október 24.
Első nap reggeli után városnézésre indultunk, Klári autóval bevitt bennünket a központba, ahol leparkoltunk és aztán felfedeztük a várost.

Belgrád (eredeti magyar néven: Nándorfehérvár) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

A város a Száva és a Duna összefolyásánál, a Pannon-síkság és a Dinári-hegység találkozásánál fekszik, Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád történelmi magja (az egykori Nándorfehérvár) a Kalemegdan-hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. A második világháború után a város a Száva bal partján terjeszkedett és így magába olvasztotta Zimony városát. Belgrád ma Szerbia kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központja, lakosainak száma 1,2 millió, ez az ország népességének 21%-a. 

Az i.e. 3. században a kelták éltek itt, majd Singidunum néven római kolóniává vált. 878-ban említik először Belgrád néven. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták. A várost és várát számos alkalommal ostromolták. 1456. július 4 és 22 között a nándorfehérvári csatában Szilágyi Mihály és Hunyadi János fontos győzelmet arattak II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadserege fölött, több évtizedre visszavetve a török hatalom balkáni terjeszkedését.



Kláriék háza, itt laktunk



Az első, amit megnéztünk, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének épülete, vagyis a Parlament volt. 
A monumentális, szimmetrikus épületet 1907-ben kezdték építeni, neoklasszicista stílusban. 1936. október 18-án lett készen és két nap múlva már meg is tartották itt a parlament első ülését.

A Nemzetgyűlés épülete

A Parlament előtt


Klári mesél, mi hallgatjuk

Szökőkút

Timi és a szökőkút

Ezután megnéztük Belgrád szórakoztató negyedét, a Skadarlija-t, nagyon hangulatos része ez a városnak, macskaköves kis utcák, régi, szépen restaurált, színes házak, rengeteg étterem és kávézó. Az egyik oszlopon a világ más szórakoztatónegyedeinek nevét (és irányát) tűntették fel, pl. Montmartre, Plaka, Grinzing.

Timi a táblákkal


Egy hangulatos vendéglő

Pihenőhely

A Skadarlija központja

Rengeteg virág




Miután végigsétáltunk a Skadarlija negyeden, visszamentünk a központba és megnéztük Belgrád egyik legfontosabb terét, a Köztársaság teret. Itt áll az 1844-ben alapított Nemzeti Múzeum, amelynek gyűjteménye 1950-ben költözött az itt álló épületbe, amely 1903-ban készült el és eredetileg egy pénzintézet működött benne. A tér másik híres épülete az 1869-ben átadott Nemzeti Színház. A tér közepén áll 1882 óta Mihailo herceg szobra, amely Szerbia első olyan köztéri emlékműve volt, amely egy uralkodót lovon ábrázolt.


Köztársaság tér a lovasszoborral

Nemzeti Múzeum

Nemzeti Színház

Ezután elindultunk Belgrád leghíresebb sétálóutcáján, a Knez Mihailova utcán. Az utca vonala követi az egykori római település egyik tengelyét, az oszmán időkben kertek, kutak és mecsetek álltak itt, ma pedig fontos bevásárlóutca számos elegáns üzlettel, amelyet reprezentatív épületek szegélyeznek, amelyek 1870 és 1925 között épültek. Mivel ez az utca köti össze a városközpontot a Kalemegdan-nal, rengeteg turista nyüzsög itt, mi is ezen indultunk el az erőd felé. Útközben egy táncbemutatóba csöppentünk, fiatalok táncoltak az utca közepén. Cseperegni kezdett az eső, de ez nem zavart meg bennünket. Klári ismerősei, egy kedves házaspár is csatlakoztak hozzánk, velük indultunk el felfedezni a várat.

Szökőkút a Knez Mihailova-n

Táncbemutató a sétálóutcán



Séta az esőben

Ezután a Kalemegdan parkba értünk, amely egy két részből álló szabadidős övezet (Kis- és Nagy-Kalemegdan), az 1880-as években hozták létre és magában foglalja az egykori erőd romjait, számos múzeumot és az állatkertet is. A parkból gyönyörű a kilátás a Szávára, amely itt ömlik a Dunába. Először egy szép sétány végén a Hála Franciaországnak című emlékművet néztük meg, amelyet 1930-ban állítottak fel és arra a segítségre utal, amelyet Franciaország az első világháborúban nyújtott Szerbiának. A közelében áll a Halász-szökőkút, amelyet egy 1906-ban felállított szobor díszít. A bronzszobor egy halász küzdelmét ábrázolja egy kígyóval.

Stílusos ajándékárus

Kalemegdan park, háttérben az emlékmű és a vár

Timi a Halász-szökőkútnál


Ezután balra fordultunk és kimentünk a park szélére, ahonnan gyönyörű volt a kilátás a Száva és a Duna túlpartjára és a két folyó torkolatára. Kisütött a nap, olyan szép idő lett, hogy a kabátot is levettük, egy szál pólóban sétáltunk a várfal sétányán.

Kilátás a parkból

Kalemegdan-park


Timi a várfalon



Timi mögött a torkolat


Sétány padokkal

Háttérben az erőd


Nándorfehérvár vára

Az erőd falai a Szávával

A csapat az erőd falánál


Miután sétáltunk a várfalon és a parkban, megnéztük az erődöt is. (Részletek és több kép itt.)

A 17. század végén épült Király-kapun léptünk be az erődbe. Először a maketten megfigyeltük, hol vannak és hogyan is néznek ki a megmaradt épületek, aztán megnéztük a Győztes című szobrot, amit 1928-ban állítottak fel a balkáni háborúkban és az 1. világháborúban aratott győzelmek emlékére.

Király-kapu

Timi a vár makettjével

Győztes


A Száva és a Duna találkozása

Hédivel, Klárival és Klári barátaival

Ezután sétáltunk a falak és a megmaradt épületek között. Mivel Timi már tanulta Dugovics Titusz történetét, szerette volna tudni, melyik volt az a bizonyos bástya. Kicsit csalódott volt, amikor kiderült, hogy ez csak egy monda, de úgy éreztem, igenis szükség van a legendákra, ezért együtt kijelöltük az egyik bástyát: ha megtörtént volna, akkor biztosan itt történt volna a hőstett.

A várfalon

Timi a romok között




Az erőd közepén kétnyelvű emléktábla hirdette a nándorfehérvári diadalt, örültünk a magyar nyelvű szövegnek, de nem értettük, miért szerepel a magyar nyelvű változatban is Belgrád neve Nándorfehérvár helyett.

Emléktábla

Timivel a falakon


Diákok Dugovics Titusz bástyája (?) előtt

A csapatunk

Az erőd falai

Timi és Hédi a várfalon

Timi a magasban

Hédi fényképez

Az erőd területét végül az Óratorony alatti kapun hagytuk el. A 27 méter magas tornyot a törökök építették a 18. század elején, az óraszerkezet még ma is működik, a torony pedig a város egyik szimbóluma. A várárokban haditechnikai kiállítást néztünk meg, főleg tankokat, légvédelmi rakétákat láttunk.

A kapu alatt

Haditechnikai kiállítás

Óratorony

A csapat az Óratorony előtt

Az erőd épülete a zászlóval

Pihenő a parkban


Ezután hazamentünk Kláriékhoz, ettünk, beszélgettünk, délután pedig átmentünk Zimonyba. Először az 1896-ban épült Hunyadi-toronynál sétáltunk a sötétben. Nagyon hangulatos volt a Duna-part a régi házaival, kis kocsmákkal, éttermekkel. Elhatároztuk, hogy ide később világosban még visszajövünk. 

Színes ház Zimonyban

A katolikus templom tornya



Fent a Hunyadi-torony

Zimonyi panoráma a Dunával

Timivel a toronyhoz vezető lépcsőn


Timi, Hédi és Klári a torony lábánál 

Hunyadi-torony

Díszes csatornafedél

Part menti étterem

Timi vasmacskával

Zimonyi utcakép

Kirakat

Hazafelé egy szép templomot láttunk, elneveztük a mi templomunknak. Később szinte minden nap elmentünk előtte, míg utolsó nap végre belülről is megnéztük.

A "templomunk" sötétben


2009. október 25.
Másnap reggel őzeket, fácánokat, ragadozó madarakat néztünk egy Belgrádhoz közeli farmon. Klári ismerőse mutatta meg az állatokat, megetette az őzeket, röptette a sólymokat.



Etetés


Klári őzikét etet

Őzek






Páva









Miután megnéztük az állatokat, Szendrőre utaztunk.

Szendrő (szerbül Smederevo) egy kb. 62 ezer lakosú város, Belgrádról 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik. Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése Smeder birtoka. 

A város helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állt. Háromszög alaprajzú híres várának, amely a Morava folyó mellékfolyója, a Jezava egykori torkolatánál állt, valamikor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. (A vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte.) A vár falainál lelte halálát 1494-ben Kinizsi Pál hadvezér is. Szendrő várát elfoglalták a Habsburgok, majd a törökök és a szerbek. 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarchia része lett, a várban hadifogolytábort működtettek, majd lőszerraktárat rendeztek be benne. 1941-ben egy lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezren haltak meg, mert a vár közelében fekvő pályaudvaron éppen egy utasokkal teli személyvonat állt. 

Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára.

Miután leparkoltunk a központban, megnéztük a Karadordeva utcán a Kulturális központ modern épületét, aztán sétáltunk a főtéren. 


Mozaik-katica

Kulturális központ

Timi, Hédi és Klári a központ előtt



Háttérben a Városi Bíróság épülete

Bíróság

Itt áll az 1854-ben épült, Szent György tiszteletére felszentelt szerb ortodox templom, amelyben éppen esküvőt tartottak, de azért mi is beosontunk. (Részletek és több kép itt.) Timi talált egy kis virágos csuklódíszt, amit aztán büszkén viselt.

Szent György templom

A templom oldalról


Esküvő


Timi a szerzeményével

Főtér

Ezután kimentünk a Duna partjára és megnéztük a híres szendrői várat. (Részletek és több kép itt.)

A várhoz vezető sétányon

A Duna


Szemetes part

Várfal a Duna partján


Timi falra mászik


Várárok


A vár kapuja



A torony belső része a lépcsőkkel

A toronyba vezető lépcső





Kilátás a toronyból

A vár mögött a Duna

A vár masszív falai

A várárok hídján

Timi és a vár

Ezután hazaautóztunk Belgrádba. Este az Akvarijus étteremben ebédeltünk, itt ettünk először sült paprikából készült előételt, amit aztán otthon sokszor elkészítettünk. 

Klári és Hédi az étteremben

Timi eszik

Terített asztal

Az Akvarijus étterem

Timi az étterem melletti dombon

A "templomunk"

Timi egy szökőkútban

2009. október 26.
Délelőtt gyönyörű időben a Duna partján tettünk egy hosszabb sétát. Végigmentünk a rakparton, megnéztük a vízen ringatózó csónakházakat és bárokat, az elhaladó óriási uszályokat, a vízre leszálló vadkacsákat. A parton az egyik étteremnek gyönyörű volt a kertje, gondosan ápolt ágyások, virágok és egy kis híd, a háttérben pedig a vár dombra felkúszó falai; gyorsan csináltunk is néhány képet.

Timi a parton



Hédivel


Uszály




Bárok és éttermek a vízen







Vadkacsák














Timi az új sállal

Hédi fényképez



Távolban a vár





Étterem a Duna partján

Az étterem kertjében


Ezután elindultunk a domboldalon a vár irányába, ezúttal alulról, a folyópart felől közelítettük meg.

Kalemegdan a partról nézve








Őrtorony







A Győztes


A Száva és a Duna találkozása

Győztes






Óratorony

Timi és egy ágyú

Hadtörténeti kiállítás


Óratorony, alatta a várkapu









Miután elhagytuk a vár területét, kimentünk a városba, sétáltunk és vásároltunk, elmentünk az első nap már látott szórakoztató negyedbe is.

Díszes csatornafedél

Sétálóutca





Timi és a szökőkút

Nemzeti Múzeum a lovasszoborral

Köztársaság tér




Vásárlás












A Köztársaság tértől néhány méterre a Pionirski parkban pihentünk egy kicsit. Itt áll a Novi Dvor, vagyis az Új palota, amelyet 1922-ben emeltek a jugoszláv királyság rezidenciájaként, ma pedig a Szerb Köztársaság elnökének székhelye.

Balra a Parlament kupolája

Új palota



Pionirski park


Ezután gyalog hazaindultunk, először a Kralja Milana, majd a Bulevar Oslobodenja utcákon, útközben végre belülről is megnéztük a "mi templomunkat", vagyis a Szent Száva templomot, ami mellett minden este elmentünk, de eddig csak kívülről (és mindig sötétben) láttuk.

Kiratka


Forgalmas utca


Régi és új


Ékszertartó falevélből

Először a Szent Száva Kistemplomot néztük meg, amely 1935-ben épült, mindössze 3 hónap alatt. (Részletek és több kép itt.)

A Kistemplom homlokzata

Freskók


Ezután következett a neo-bizánci stílusban épült Szent Száva templom, amely a világ legnagyobb ortodox temploma. (Részletek és több kép itt.)

Szent Száva templom





A templom homlokzata







Miután kijöttünk a templomból, hazaindultunk, megvacsoráztunk és lefeküdtünk aludni.

Balra a Szerb Nemzeti Könyvtár épülete


Az utcánk


Timi a ház előtt


2009. október 27.
Reggel sétáltunk egyet Kláriék házának közelében, az utcában álló, szépen restaurált, gyönyörű villák főleg nagykövetségeknek adnak otthont.  









Kláriék háza




Ez még felújításra vár

Bevásárlóközpontbaan


Ezután kocsiba ültünk, Klári elvitt minket az állomásra, ahonnan busszal mentünk ki Zimonyba. Útközben a városközpontban láttuk a háború következményeit, néhány házon még nem hozták rendbe a délszláv háború okozta sebeket.

A háború nyomai


Vasútállomás, Belgrád

Úton Zimonyba


Zimony (szerbül Zemun), egykor önálló város volt, ma Belgrád egyik városrésze, annak központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik. (Trianonig Szerém vármegyéhez tartozott.) A római korban egy Taurunum nevű katonai település állt a helyén, a város felett ma is láthatók az egykori vár romjai. Első írásos említése Zemlen néven 1073-ban történt. (A szó jelentése: "földből való vár") 1096-ban az átvonuló keresztesek elfoglalták a várat, de Könyves Kálmán legyőzte őket. Ezután többször gazdát cserélt a város, hol a bizánciak, hol a magyarok, hol a törökök foglalták el. Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben Hunyadi János 1456 augusztusában. (Sőt, állítólag II. József is itt kapta el a maláriát, amibe végül belehalt.)

Miután megérkeztünk Zimonyba, elindultunk felfedezni a várost. Először a Madlenianum modern épületét fényképeztük le, amely 2005-ben nyitotta meg kapuit, opera, balett és színházi előadásokat rendeznek itt. Majd a Szűz Mária születése nevű ortodox templomot néztük meg, de csak kívülről.

Madlenianum Operaház és Színház

Szűz Mária Születése templom


Gyertyagyújtás a templom előtt

19. századi ház

Ezután megnéztük a Keresztelő Szent János ferences kolostort. (Részletek és több kép itt.)

Keresztelő Szent János kolostor

A ferencesek Zimonyban

Szent Antal


Oltárrészlet



Innen elsétáltunk a néhány méterre kezdődő Gradski park-ba, vagyis a Városi parkba, ahol először a Szent Rókus kápolnát néztük meg, amelyet 1836-ban emeltek egy korábban ott álló 1730-ból származó egykori templom helyén, amelyet karanténcélokra használtak.


Vele szemben áll az 1786-ban épült Szent Mihály és Szent Gábriel arkangyalok temploma, amelyet belülről is megnéztünk. (Részletek és több kép itt.)

Szent Mihály és Gábriel arkangyalok temploma


Freskók


Ikonok

Díszes csillát

Még sétáltunk egy kicsit a parkban, élveztük a szép őszi időt és a színes levelek látványát, aztán a folyó felé vettük az irányt.

Timi perspektívájából

Hédivel a templom ajtajában

Őszi park

Hédi őszi színekkel

Timi a parkban

Timi és Hédi

Ezután kiértünk a Duna partjára, végigsétáltunk a korzón, megnéztük a hajókat, a partmenti vendéglőket, kávézókat, művészeti galériákat, még napozni is kiültünk kicsit a kellemes melegben.

Vendéglő sok virággal

Csónakok a Dunán




Jellegzetes ház a parton





Halászcsónakok


Terasz




Danubius vendéglő





Hédi a hintán




Timi napozik

A háttérben Belgrád




Miután búcsút vettünk a Dunától, megláttuk a házak mögött a Szent Miklós templom különleges tornyát, így közelebbről is megnéztük Belgrád legöregebb ortodox templomát. (Részletek és több kép itt.)


Szent Miklós templom

Padok a templomkertben

A bejárat melletti emléktábla

Az állványok mögött ikonok

Festett üvegablak

Díszes csillár

Miután kijöttünk a templomból, elindultunk felfelé, a domb tetején álló Hunyadi (vagy Gárdos)-toronyhoz, ahol első este már jártunk, de most világosban is megnéztük, így jobban élveztük a városra és a folyóra nyíló gyönyörű kilátást. (Részletek és több kép itt.)

Séta Zimony utcáin, Trabanttal

Timi és a torony

A toronyba vezető lépcső

A Szent Miklós templom tornya és a Duna

Lépcsőn


Hédi

Timivel



Gyönyörű a kilátás!




A Hunyadi-torony

Az egykori vár megmaradt fala


Bicikli a fán


Cégér

Lerétünk a dombról

Háttérben a torony



Növények

Miután hazaértünk Zimonyból, megettük a finom vacsorát, aztán újra elindultunk a  városba.

Timi a vacsoraasztalnál

Nappali

Klári férje festményen

Konyha

Utazóláda, mint bútor

Folyosó

Szemben az erkély (előtte a kutya)


Timi az étkezőasztalnál

Kláriék kutyája

Vacsora

Először megnéztük a Parlament közelében álló Szent Márk ortodox templomot. (Részletek és több kép itt.)

Szent Márk templom

Dusán cár sírja

A templom makettje


Ezután megnéztük a kivilágított várost, végigmentünk a kivilágított sétálóutcán, megnéztük az 1823-ban megnyitott "?" nevű kávézót, vagyis kafana-t, amely Belgrád legrégebbi, még ma is működő kávézója.


A Parlament épülete





Szökőkút előtt

Apró nyuszik






A város legrégebbi vendéglője előtt

A ? kávézó ablaka


Ezután megnéztük Ljubica hercegnő 1830-ban épült rezidenciáját, ahol Milos Obrenovic herceg élt családjával, Ljubica hercegnővel és két fiúkkal. Innen nem messze áll az 1840-ben épült Mihály Arkangyal Bazilika. Meglátogattuk kedvenc kendőárusunkat is, akitől korábban több kendőt is vettünk. 

Ljubica hercegnő rezidenciája


Mihály Arkangyal Bazilika

Graffiti 

Belgrád éjjel



Kedvenc kendőárusunk

Bájos kirakat

Éjszaka vidáman

Sétálóutca éjjel

2009. október 28.
Reggel Új-Belgrád állomásról indult a vonatunk a haza. Rengeteget késett, így volt időnk megnézni azt a szeméttelepet, ami az állomás környékén volt. Este értünk haza.

Az állomás alatt


A peronon


Körben lakótelepek


Díszes karfa 



Megjött a vonatunk!

Hazafelé

Vidáman a vonaton Boldival

Források: 

Antalya

   Antalya 2025. május 24-31. Előkészületek: Egy Erasmus+ projekt keretében utaztam Törökországba, 10 diákkal és Margó kolléganőmmel. Eredet...