Szeged
(Eszperantó emlékkő, Móra Ferenc Múzeum, Reök-palota)
2024. október 12.
Szombat reggel a 8.12-es busszal Szegedre utaztam, úgy terveztem, hogy a ZEO-emlékhely mellett a Móra Múzeumot és a Reök-palotát nézem meg.
Szeged egy kb. 160.000 fős város, Magyarország harmadik legnagyobb települése, a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik.
A város területe már az újkőkorban is lakott volt, az első régészeti leletek a neolitikumból származnak. Szegedet a rómaiak alapították, Partiscum néven, a ma is a városon áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát szállítottak. A honfoglalást követően a 10. században magyarok telepedtek le itt. Az első írásos adat 1183-ból származik. 1241-ben a város leégett, de újjáépítették, és várral erősítették meg. 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. 1879. március 12-én a Tisza áttörte a gátat és szinte teljesen elpusztította a várost. 5458 ház összedőlt, mindössze 265 maradt épen, főleg a központi területen álló kőházak. Az árvíz után (nemzetközi segítséggel) újjáépítették a várost, ekkor alakult ki az egységes, körgyűrűkből és sugárutakból álló modern utcaszerkezet.
Szeged ma fontos gazdasági, kulturális és tudományos központ.
Fél 10 értem oda, a szép napsütésben elsétáltam a Belvárosi hídhoz, lefényképeztem a Móra Ferenc Múzeum épületét és az előtte táncoló szökőkutat.
Móra Ferenc park
Móra Ferenc Múzeum
Vármúzeum
A múzeum épülete északról
Mátyás király lovasszobra a múzeum mögött
A múzeum mögötti parkban megtaláltam a következő ZEO-helyszínt, egy emlékkövet, amelyet 1974-ben állítottak. (Részletek és több fotó itt.)
Az emlékkő
Markovits Iván mellszobra
A Tisza
Belvárosi híd
Szökőkút
Ezután bementem a Móra Ferenc Múzeumba, megnéztem a Munkácsy-kiállítást és az állandó kiállításokat is. (Részletek és több fotó itt.)
Móra Ferenc Múzeum
Munkácsy, a festőzseni
Tabló a festő életéről
Ásító inas 1869
Zeneszoba 1879
Interaktív gyerekfoglalkoztató
A Honfoglalás nagy színvázlata 1893
A kis cukortolvaj 1885
Kompozíció-tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez
A mosolygós portré
Az Ásító inas Botticelli stílusában - a mesterséges intelligenciától
Szecessziós stílusú inas
Klimt
Van Gogh
Graffiti stílusú inas
Lépcsőház, háttérben a Honfoglalás reprodukciója
Az emeletre vezető lépcső
Szelfi a képpel
A kupola üvegablakai
Móra Rengeteg
Néprajzi kiállítás
Szögedi papucs
A kiállítás részlete
A kilátóba vezető lépcső
Szeged az árvíz előtt
A múzeum története tablókon
Feljáró a kilátóba
Tisza és a Belvárosi híd
Háttérben a dóm tornyai
Csapóajtó oroszlánnal
A tetőkilátó
Miután kijöttem a múzeumból, megebédeltem a Tündérkonyha nevű étteremben, aztán sétáltam a Klauzál téren.
Tündérkonyha étterem
Klauzál tér
Virág cukrászda
Millenniumi díszkút
Innen csak néhány perces sétára volt a következő célom, a Feketesas és a Kölcsey utcák sarkán álló szecessziós Reök-palota, ahová szerencsére be is lehetett menni, egy sétajeggyel megnézhettem a gyönyörű lépcsőházat, amiben színes virágminták díszítik a korlátokat. Az épület földszintjén egy cukrászda működik, oda is benéztem. (Részletek és több kép itt.)
A Reök-palota sarokrésze
A tér felőli homlokzat
Virágok a falon
A földszinti cukrászda bejárata
A cukrászda belső tere
"Lófara"
A palota bejárata
Díszes lámpaoszlop
Korlát
Lépcsőház
Első emelet
Díszkút az épület előtt
A palota a Tisza Lajos sugárút felől
Ezután visszaindultam a Mars térre, útközben megnéztem az Új Zsinagóga eklektikus épületét, persze csak kívülről, hiszen szombat van. Még bementem az Árkádba vásárolni, és a 15.40-es szolnoki busszal hazaindultam, öt óra előtt már otthon is voltam.
Új Zsinagóga
Forrás: Szeged – Wikipédia (wikipedia.org)
