Szeged
NEP
2024. szeptember 18.
Szerdán Szegedre utaztunk a 10A osztállyal a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program keretében. Reggel a vasútállomáson készítettünk néhány csoportképet, aztán a 8.11-es vonattal elindultunk. Mivel a vonat már eleve késve érkezett, természetesen Hódmezővásárhelyen lekéstük a csatlakozást, így legalább volt időnk megcsodálni a népkerti vasútállomás várótermében a gyönyörű szép, festett bútorokat. Végül a békéscsabai vonat helyett a tram-train-nel mentünk Szegedig,
Megérkezett a vonatunk!
Díszkút a vásárhelyi állomáson
Vasútállomás
Festett bútorok a váróteremben
Felszállás a tram-train-re
Szeged egy kb. 160.000 fős város, Magyarország harmadik legnagyobb települése, a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik.
A város területe már az újkőkorban is lakott volt, az első régészeti leletek a neolitikumból származnak. Szegedet a rómaiak alapították, Partiscum néven, a ma is a városon áthaladó vízi és szárazföldi utakon pedig sót, aranyat és fát szállítottak. A honfoglalást követően a 10. században magyarok telepedtek le itt. Az első írásos adat 1183-ból származik. 1241-ben a város leégett, de újjáépítették, és várral erősítették meg. 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. 1879. március 12-én a Tisza áttörte a gátat és szinte teljesen elpusztította a várost. 5458 ház összedőlt, mindössze 265 maradt épen, főleg a központi területen álló kőházak. Az árvíz után (nemzetközi segítséggel) újjáépítették a várost, ekkor alakult ki az egységes, körgyűrűkből és sugárutakból álló modern utcaszerkezet.
Szeged ma fontos gazdasági, kulturális és tudományos központ.
Fél 11 előtt pár perccel érkeztünk meg, az Aradi Vértanúk terén leszálltunk, kicsit sétáltunk a Dóm téren, a Somogyi utcán és a Tisza partján.
II. Rákóczi Ferenc lovasszobra
Aradi Vértanúk Tere
Szegedi Dóm
A Dóm tér árkádjai alatt
A dóm északról
Az örmény mártírok emlékműve
A szegedi zsidó hitközség áldozatainak emlékműve
Az Aranycsapat emlékműve
A Tisza
Háttérben a Belvárosi híd
Család-szobor a Korányi fasoron
Játszótér
11-kor indult a program, a a dóm látogatóközpontjában kezdtünk, megnéztünk egy filmet és néhány néhány tablót a dóm és a Dömötör-torony történetéről. A diákok kaptak egy feladatlapot is, amin egy keresztrejtvényt kellett kitölteniük a program során elhangzott információk segítségével. (Részletek és több fotó itt.)
A Látogatóközpont bejárata
Videón a Szent Demeter plébániatemplom építése
A templom szentélyének falmaradványa
Ezután kimentünk az épületből és megnéztük a dóm bejáratától néhány méterre álló Dömötör-tornyot, amely Szeged legidősebb építménye. Az egykori Szent Demeter plébániatemplom egyetlen megmaradt tornyát 1931-ben keresztelőkápolnává alakították. (Részletek és több fotó itt.)
Dömötör-torony
Az Élet kapuja
Aba Novák Vilmos freskói
A keresztelőmedence
Szent Demeter vértanú
Miután megnéztük a tornyot, idegenvezetőnkkel együtt bementünk a dómba, vagyis a Fogadalmi templomba. (Részletek és több kép itt.)
A dóm homlokzata
A templom belseje
Baldachin
Kupola
Orgona
Szögedi papucsok
Mátyás miseruha
A Szent Rozália kápolna oltára angyalokkal
Glattfelder püspök és Bence
A püspök síremléke
Gróf Klebelsberg Kunó sírja
Foerk Ernő sírja
A régi templom orgonája
Felfelé a toronyba
A kupola felülről
A toronyórák terme
Óraszerkezet
Harang
Kilátás a toronyból
Szemben a keleti torony
Csigalépcső
A Dóm tér és a Tisza
Indulás lefelé
A dóm makettje
Csoportkép
A dóm
Dömötör-torony
Fél kettőkor jöttünk ki a dómból, végigsétáltunk a Kárász utcán, a McDonalds-ben megebédeltünk, aztán háromnegyed 3-kor hazaindultunk. Először kimentünk a Rókus állomásra, onnan a békéscsabai vonattal Vásárhelyre, majd onnan tovább Csongrádra. Délután 5-kor értünk haza.
Szeged Nagyáruház
József Attila szobra az egyetem előtt
Az egyetem főépülete
Szökőkút a Dugonics téren
Utcai zene szoborcsoport
McDonalds
Kárász utca
Újra a Dugonics téren
Megjött a tram-train
Szeged-Rókus állomás
A békéscsabai vonat
Átszállás Hódmezővásárhelyen
Megérkeztünk Csongrádra
