Zamárdi
(Solt, Dunaföldvár, Alsószentiván, Simontornya, Balatonboglár, Balatonlelle, Szólád, Kaposvár, Gyugy, Somogyvár, Somogyvámos, Enying, Dég, Mezőszilas)
2023. október 29 - november 2.
Az őszi szünetet Etelkával és Hédivel a Balatonnál töltöttük. Hédiék nyaralójában laktunk, innen kirándultunk minden nap a környékre.
Okt. 29.
Vasárnap délben indultunk Csongrádról, először Solton álltunk meg, ahol megnéztük a Vécsey-kastélyt, amelyben ma könyvtár működik. (Több fotó és részletek a kastélyról itt.) A könyvtárral szemben áll az 1870-ben épült Mária Neve katolikus templom.
Vécsey-kúria
Mária Neve templom
A kúria a templom elől nézve
Néhány perc múlva Dunaföldvárra értünk. A kb. 8000 fős várost először 1199-ben említi oklevél, ekkor már egy bencés kolostor működött a területén. Szulejmán szultán a mohácsi csata után a városban vette át Buda kulcsait. A török időkben elnéptelenedett, majd szerb és német telepesek érkeztek a városba. Ma fontos közlekedési csomópont, a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel.
Leparkoltunk közvetlenül a várdomb alatt, és elindultunk felfelé a Templom utcán. Balra, a Rákóczi utca sarkán az egykori ferences rendház szigorúan zárt épületében a Dunaföldvári Magyar László Gimnázium működik. Mellette áll a barokk stílusú Szent Anna templom, amelyet 1736-ban kezdtek építeni a ferencesek. 1858-ban, egy tűzvész után a ferencesek Gyöngyösre költöztek, a templomból pedig plébániatemplom lett. A Rákóczi utcán jobbra egy csodálatosan felújított kastélyszerű épületben a Városi Könyvtár működik.
Gimnázium, balra a templom
Szent Anna templom
Városi Könyvtár
Továbbsétálva a Templom utcán, elmentünk a Rozmaring Vendégház előtt, amelyben különböző helyiségeket (pincét, korhűen berendezett szobákat, műhelyeket) lehet megtekinteni, de erre most nem volt időnk. A következő utcán (Rátkay köz) jobbra fordultunk, és már ott is álltunk a vár kapuja előtt. Csináltunk néhány képet, aztán megnéztük a várat. (Több fotó és részletek a várról itt.)
Rozmaringos udvarház
Rátkay köz
A vár kapuja
Török-torony, előtte a múzeum
A várban, háttérben a Duna
Magyar László emlékműve
Következő megállónk Alsószentivánon volt, ahol megnéztük a Szluha-kastélyt, ami a Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye. (Több fotó és részletek a kastélyról itt.)
Szluha-kastély
Szabadtéri oltár
A kastély hátsó terasza
A kastély főbejárata
Fél négy után értünk Simontornyára, ahol megnéztük a várat. (Több fotó és részletek a várról itt. )
Simontornyai vár
Várbelső
Belső udvar a loggiával
Kiállításrészlet
Öt óra előtt érkeztünk meg Zamárdiba, kipakoltunk, aztán sétálni indultunk a Balaton partján. Szép volt a kikötő, a túlparton pedig láttuk Tihany és Balatonfüred fényeit. Megvacsoráztunk, aztán még beszélgettünk, naplót írtunk, duolingo-ztunk.
Hédiék faháza
A felújított épület terasza
Kikötő
Szelfi a kikötőben
Horgászok a mólón
Okt. 30.
Reggeli után Hédi fodrászhoz ment, mi pedig Etelkával sétáltunk egyet a Balaton partján. Gyönyörű szivárványt láttunk, amely szinte keretbe foglalta a Tihanyi félszigetet. Sütött a nap, de szemerkélni kezdett az eső, mire visszaértünk a házhoz, elállt és aztán egész nap gyönyörű, őszi időnk volt.
Szemben Tihany
Szivárvány
Az egyik legrégebbi üdülő
10 óra körül elindultunk Balatonboglárra, ahol először a gömbkilátót és a lombkorona tanösvényt (vagy ahogy itt hívják: magasösvényt) jártuk végig. A parkolóból egy aszfaltozott út vezetett fel a hegyre, ahol a fák között izgalmas játékokkal teli játszótér, kalandpark, bobpálya várta a szórakozni vágyó családokat. Fent megvettük a kombinált jegyet, ami a kilátóra és a tanösvényre is érvényes volt, aztán elindultunk a fák között kiépített sétányon. Mindenütt információs táblák voltak az itt honos (vagy ide telepített) fafajtákról, az itt élő állatokról és a hely történetéről. Gyönyörűek voltak az éppen színesedő lombok és a háttérben végig láttuk a Balatont és a túlparti hegyeket!
A vulkanikus eredetű, a Balaton szintjétől mérve kb. 60 méter magas, egykor kopár felszínű Várdombot Gaál Gaszton, a város egykori elöljárója ültette be feketefenyővel. A lombkoronasétány 500 méter hosszú, a Várdomb keleti és nyugati gerincén fut végig, tízméteres magasságban a fák lombkoronájában.
Bobpálya a hegyen
Látogatóközpont
Indul a magasösvény
Az ösvény vége, háttérben a kilátó
Indulunk a kilátóba
A Várdomb legmagasabb pontján, 165 méter magasan áll a 15 méter átmérőjű Xantus János Gömbkilátó, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás után került Boglárra. A 60-as évekig faszerkezetű volt, eredetileg belső üvegburkolattal tervezték, belsejében egy presszót akartak elhelyezni.
A Xantus János gömbkilátó
Lépcső a kilátóban
Kilátás
A kilátó lentről
Vissza a városba
Szuvenírárus
Dél körül visszamentünk a parkolóba, (én közben vettem egy hűtőmágnest), néhány perc alatt megtaláltuk a következő úticélunkat, a Kék és a Vörös kápolnát a temetődombon.
A Kék kápolnát Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette 1856-ban (vagy 1891-ben), neogótikus stílusban, a temetőben álló családi kripta fölé emeltetve a kápolnát. Az épület állapota a 20. század végére nagyon leromlott, de Galántai György képzőművész felfedezte, felújította és műteremnek használta. Ma nyaranta kiállítóhelyként működik, sajnos csak június közepétől augusztus végéig van nyitva, így belülről nem tudtuk megnézni.
Kék kápolna
Miután körbejártuk és lefényképeztük a kápolnát, sétáltunk a temetődombon a Szent Erzsébet parkban. Őskori leleteket is találtak itt, a rómaiak őrtornyot építettek a tetejére, de megtalálták itt a falu Árpád-kori templomának romjait is. Most szépen gondozott parkot találunk itt, ahol a település díszpolgárainak szimbolikus sírjait is megnéztük. (1920-ig itt volt a falu temetője, innen a temetődomb elnevezés.)
Kilátás a Balatonra és Badacsonyra
Szent Erzsébet
Szimbolikus sírok
Sétány a temetődombon
A Csiga-dombra vezető ösvény
Kilátó padokkal a Csiga-domb tetején
Háttérben a templomrom
Az Árpád-kori templom romjai
A Kék kápolnától néhány méterre áll a Vörös kápolna, amely 1857-ben, az evangélikus Bárány Pál megrendelésére épült, szintén neogótikus stílusban. Az építtetőt és családját is itt helyezték végső nyugalomra. Később a birtokot (a rajta álló kápolnával együtt) a katolikus Gaál Gaszton szerezte meg, a kápolnát átszentelték és immár a Gaál-család temetkezési helye lett. Egy gyönyörű park veszi körül, rengeteg levendulával, rózsalugassal, sétányokkal, érdekesen faragott padokkal és egy szabadtéri színpaddal, ahol nyáron színházi előadásokat tartanak.
Az út végén a Vörös kápolna
A tér a kápolna előtt, ami színpadként is használható
Nézőtér
Egy árnyas sétány a parkban
Érdekes formájú pad
A távolban a Kék kápolna tornya
Modern művészet
A park egyik sétánya visszavezetett a Kék kápolnához, így az alsó útról végre szemből is megcsodálhattuk a neogótikus homlokzatát.
Ezután visszaültünk a kocsiba és átmentünk a néhány kilométerre lévő Balatonlellére. Itt megkerestük a település határában álló Kishegyet és a szőlősgazdák védőszentjének, Villáműző Szent Donátnak szentelt csodaszép barokk kápolnát. Báró Majthényi György építtette 1758-ban, majd gróf Széchenyi Ferenc lett a kápolna kegyura, aki Somogy vármegye főispánja volt. A kápolna mellett álló egykori vincellérházat borozóvá alakították, sajnos nem volt nyitva, pedig a teraszáról gyönyörű lehet a kilátás.
Távolban a Kishegy
Az út mentén szőlőskertek
Szent Donát kápolna
Az egykori vincelllérház
Szőlőtőkék
Még maradt rajta!
Majthényi présház és Borozó
A borozó udvara
Kiscsárda
Ezután továbbindultunk a hegyen (miután tettünk egy kört a kocsival), és felmentünk a kilátóteraszhoz, ahonnan lélegzetelállító volt a kilátás a Balaton nyugati medencéjére. Egy kedves fiatal párral túráztunk együtt, ők is a kilátót keresték.
A kilátóhoz vezető út
Magasles
Ez már a parkerdő
A panorámaterasz
Szőlőskertek és a Balaton
Vissza a kápolnához
Indulunk vissza Lellére
Mivel még volt időnk naplementéig, úgy döntöttünk, hazafelé menet bemegyünk Szóládra, ahol a löszpincesort néztük meg. A helyenként 6-8 méter magas löszfalban a 20. század elején alakították ki a pincéket, amelyek közül több mint 100-at még ma is használnak. A pincékben télen-nyáron kb. 15 fokos hőmérséklet uralkodik.
Először végighajtottunk az úton a pincék között, majd a pincesor végén megfordultunk, leparkoltunk és gyalog indultunk el visszafelé, hogy a lassan lemenő nap fényében megnézzük a pincéket.
Löszfalba vájt pincék
Az egyik pince terasza
A pincesor fölötti utcára vezető lépcső
Öt óra előtt értünk Zamárdiba, megvacsoráztunk (currys ragu, káposztatorta), aztán estig beszélgettünk.
Okt. 31.
Reggel 3/4 9-kor indultunk, a 67-es úton Kaposvár felé. Útközben meg akartuk nézni a Jankovich-kastélyt Viszben, de nem jutottunk a kapunál beljebb. (Részletes leírás a kastélyról és több fotó itt.)
A kastély díszes kapuja
Kastélypark
Ezután meghallgattuk a Zenélő utat, amely a Republik 67-es út című dalát játssza.
Videó a Zenélő útról (Forrás: Zenélő út – Wikipédia (wikipedia.org))
Továbbindultunk és a 67-es utat elhagyva, a Deseda-tóhoz kanyarodtunk. A 8 km hosszú mesterséges tavat a Deseda patak felduzzasztásával hozták létre 1974-ben. Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a környéken, kerékpárút épült a tó körül, madármegfigyelőtorony, csónak- és hajókikötő, kalanderdő, lombkoronasétány és ökoturisztikai gyalogút várja a természetbarátokat.
Először a Deseda-kilátót néztük meg. A háromemeletes, háromszög alaprajzú, fából épült kilátót 2014-ben emelték. Természetesen megmásztuk a három emeletet, de a szürke, esőre álló időben nem volt igazán lélegzetelállító a kilátás. Kicsit sétáltunk a parton, megnéztük a csónakkikötőt, a strandot, aztán továbbindultunk Kaposvárra.
Kilátó
Játszótér a kilátó alatt
Kilátás a tóra
Lépcső a kilátóban
A csónakkikötő stégje
Part menti földút, balra a kerékpárút
Csónakkikötő
11 óra után néhány perccel érkeztünk meg Kaposvárra. A kb. 60.000 fős város a Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. 1009-ben említik először oklevelek, a legenda szerint Rómához hasonlóan 7 dombra épült. Vára és kolostora középkori eredetű, de a török és osztrák támadások miatt nem sok 19. századinál idősebb épülete maradt fenn.
(Ezen az oldalon nagyon klassz tematikus sétákat tehetünk, melyek során megismerhetjük a város legszebb épületeit, híres személyiségeit és természeti kincseit.)
A Fő utcán, a központhoz közel parkoltunk le, majd sétálni indultunk a városban.
Kaposvári Szakképzési Centrum
Okospad az Okosparkban
BábSzínTér
Óra bábfigurákkal
Elértük a Fő utca és a Dózsa György utca kereszteződését, innen a Fő utca már sétálóutcaként folytatódik. A sarkon álló épületben működik a Corso étterem (akkor még nem tudtuk, hogy később itt fogunk ebédelni), vele szemben áll az 1910-ben épült szecessziós Dorottya-szálló (eredeti nevén Turul-szálló). A Fú utcán továbbsétálva bal kéz felől az Anker-ház szecessziós homlokzatát csodáltuk meg, amelyet méhkasok díszítenek, utalva arra, hogy a bérházat a vármegyei takarékpénztár építtette 1913-ban. Akkoriban ez volt az egész Dunántúl egyik leghatalmasabb palotaépülete, itt működött először lift a városban.
A Corso étterem épülete
Kezdődik a sétálóutca
Az Anker-ház Irányi Dániel utcai homlokzata
Zsolnay-kút
Nagy Imre szobra a Nagy Imre parkban
Anker-ház
Miután a Nagy Imre parkból visszatértünk a sétálóutcára, óriási vihar tört ki, gyorsan behúzódtunk egy fedett átjáróba, innen néztük az elemek tombolását.
Vihar
Úgy gondoltuk, amíg elül a vihar, megebédelünk. A Corso éttermet választottuk, menüt kértünk, én tárkonyos zöldséglevest, sültes tálat és káposztasalátát ettem, a menühöz még kivis limonádé is járt.
Corso étterem
Tárkonyos zöldségleves
Sültestál
Miután megebédeltünk, elindultunk a Fő utcán a városközpont felé. Először elmentünk Rippl-Rónai szobra mellett, amely a festőt szamárfogatos kordéján ábrázolja. Ezután az utca bal oldalán a Megyeháza halványzöld épületét láttuk, amit éppen felújítottak, ezért be volt kerítve. A barokk stílusú épület 1751-ben épült, azóta többször átalakították, kibővítették. 1832-ben készült el a monumentális, háromszintes, klasszicista homlokzat. Ma itt látható a Rippl-Rónai Múzeum gyűjteménye. Az épülettel szemben, a Fő utca jobb oldalán az Európa parkot találtuk, izgalmas (és vicces) szobrokkal, szép sétányokkal.
Rippl Rónai József szamárfogatos kordéján
Megyeháza
Főhomlokzat
Európa park
Körhinta szobor
Elmentünk a neoreneszánsz stílusú Kemény-palota mellett is, amelyet 1904-ben építtetett egy gazdag gabonakereskedő. Érdekes, hogy a Fő utcára néző, északi homlokzata sokkal díszesebb, (angyalszobrok, csavart oszlopok, erkélyek díszítik), mint a keleti, teljesen egyszerű homlokzat. Közvetlenül a Fő utca végén, a székesegyház mellett áll egy kis, sárgára festett, kétszintes iskolaépület. Ezen a helyen nyílt meg 1715-ben a város első (katolikus) iskolája, majd 1748-ban a fából készült épület helyén egy tornácos téglaépületet emeltek. Végül 1932-ben készült el a ma is látható épület, melynek főkapuja még a barokk kort idézi, földszintje klasszicista, míg első emelete eklektikus stílusú. Homlokzatán "A haza kis polgárainak -1832" felirat látható. A mellette álló Dorottya-ház (Csokonai vígeposzának helyszíne) falán látható az Igéző című nőalak.
Kemény-palota
Múzeum utca
Gróf Széchenyi Ferenc emléktáblája
Igéző
Katolikus iskola
A székesegyház déli oldala
Kossuth szobor
Városháza
Noszlopy Gáspár utca
Erzsébet szálló
Ezután megnéztük a Kossuth tér legfontosabb épületét, a Nagyboldogasszony-székesegyházat. (Több fotó és részletek a templomról itt.)
Nagyboldogasszony-székesegyház
Templombelső
Márton Áron püspök szobra
Ezután megnéztük a néhány méterre álló Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium épülete. Eredetileg azt gondoltuk, ez egy zsinagóga, (a homlokzat díszítése erre utalt), de tévedtünk. Az egykori zárda 1873-ban épült romantikus stílusban, ma gimnázium és általános iskola működik falai között.
Kossuth tér a székesegyházzal és a városházával
Ady és Rippl-Rónai találkozása
Ady Endre utca
Olvasó kislány és kisfiú szobra
La Pergola étterem
Ezután visszamentünk a Kossuth térre, majd a Noszlopy Gáspár utcán sétáltunk, Megnéztük az Alakoskodó című szobrot, majd a Szivárvány Kultúrpalota épületét, amely 1928-ban készült el szecessziós és art deco stílusban, és amelyen a magyaros motívumok mellett egyiptomi díszítőelemek is fellelhetők.
Alakoskodó
Szivárvány kultúrpalota
Ezután egy óriási kereszteződéshez értünk, szemben velünk az autóbusz állomás, mögötte pedig az Esterházy-híd modern pillérei. A gyalogos-kerékpáros híd 2020-ban készült el és 9 íve arra a 9 családra utal, akiknek Esterházy elsőként adott letelepedési engedélyt az épülő Kaposváron. Nem messze innen áll a vasútállomás, melynek ma is látható épülete 1900-ban készült el, bár a vasút már 1872-ben elérte a várost. A vasútállomással szemben áll a Csiky Gergely színház élénkpiros épülete. A város jelképének számító színházépület 1911-ben készült, szecessziós stílusban. Néhány éve modernizálták, korszerű színpadtechnikája világviszonylatban is egyedülálló. A körülötte látható Színház parkban az 1930-as években gabonapiac működött. Ezután a Dózsa György utcán végigsétálva visszaértünk a Fő utcára, éppen a Corso étterem előtt.
Eszterházy-híd
Vasútállomás
A 44-es somogyi gyalogezred emlékműve a színház előtt
Csiky Gergely Színház
Lent a színház bejárata
Rákóczi tér
TIT-Székház
Visszasétáltunk a kocsihoz, negyed ötkor elindultunk haza, útközben megint esni kezdett, de 6-ra így is Zamárdiban voltunk. Megvacsoráztunk, aztán megnéztük a Nyúl Pétert a tévében.
Nov. 1.
Szerdán megint gyönyörű idő volt, ezúttal Somogyvárra indultunk kirándulni. Útközben megálltunk egy kis faluban, Gyugyban. Ez egy alig 300 fős kis zsákfalu, már az avarkorban is lakott volt, neve állítólag a dió szó honfoglaláskori elnevezéséből származik. Katolikus temploma, az Urunk Mennybemenetele templom, 900 éves, a község fölötti dombon áll, szépen restaurálták. A templom mellett áll Bő nembeli Izsép (Gyugy egykori birtokosa) lovasszobra, amelyet Egri György szobrász alkotott 2018-ban. A templomhoz vezető úton egy különleges kálváriát építettek, a stációkon nem a bibliai történet elevenedik meg, hanem híres magyarok emléktábláit helyezték el, a történelem, irodalom, tudomány, zene és sport területéről. Ez "Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye". Még a Nélküled című dal is megszólalt, amikor megálltunk a stációk között elhelyezett kis házikó előtt.
Stációk
Urunk Mennybemenetele templom
Izsép lovasszobra
II. János Pál pápa emlékére
A templom déli oldala
A szentély
A templom keletről
Ezután elindultunk a domboldalban fekvő temető felé, ahol megnéztük a 2007-ben felszentelt Örökkévalóság Parkját és a gyönyörűen gondozott temetőt.
A park bejárata
Temető a domboldalon
Emlékfal
Emlékfal a kilátóval
Urnafal
Ravatalozó
Traktoros sírkő
Régi sírok
Ezután visszasétáltunk a templomhoz, elolvastuk az információs táblát a gyógyító és energiát adó Szent György vonalakról, amelyek a dombon keresztezik egymást, állítólag a templomot éppen ezért építették erre a helyre.
Ezután Somogyvárra indultunk. A ma kb. 1700 fős település már a bronzkorban is lakott volt, a hagyomány szerint Koppány vezérnek itt volt a szállása. Legfontosabb nevezetessége a Kupa-várhegyen 1095-ben épült bencés apátság, aminek a romjait mi is megnéztük.
Először azonban a Szent László Nemzeti Emlékhely előtt parkoltunk le. Bár előző nap már láttuk a neten, hogy ma, Mindenszentek napján, nem lesz nyitva, de azért hittünk a csodában és eljöttünk. Sajnos, az információ igaznak bizonyult, zárt kapukat találtunk. Szerencsére éppen jött ki egy házaspár, akik elmondták, hogy bár a látogatóközpont zárva van, de a tanösvényen, (a Szent László sétaúton) végig tudunk menni (már ha kikerüljük azokat a szalagokat, amivel elzárták az itt-ott már korhadt, ezért veszélyes lépcsőket), és így fel tudunk menni a kilátóhoz és az apátság romjaihoz is. Úgy gondoltuk, vállaljuk a kockázatot és nekivágunk.
Látogatóközpont
A Kupa-várhegy lábánál egy deszkákból épített tanösvény, a Szent László sétaút indult, a pallók mellett mindenhol információs táblák, kérdések voltak elhelyezve, így sokat tanulhattunk a kor történelméről. A sétány felvezetett a hegy tetejére, a kilátóhoz, útközben megcsodálhattuk a színes lombokat a gyönyörű napsütésben.
Kezdődik a sétány
Színes lombok
Lépcső a domb tetejére
Miután felértünk a domb tetejére, megtaláltuk azt a nyílást a kerítésen, amiről a pár beszélt, amin keresztül fel tudtunk menni a kilátóhoz és az apátság romjaihoz.
A kilátó
Bejárat a kerítésen keresztül
Miután bejutottunk a Szent László Emlékhelyre, megcsodáltuk a Szent Egyed apátság lenyűgöző romjait. Szent László királyunk szentelte fel a monostort 1091-ben, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt. A Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára épült apátságot csak a 12. században vették körül várfallal. Az apátság szerzetesei a Saint-Gilles-i (magyarul Szent Egyed) apátságból érkeztek Magyarországra, és még sokáig minden barát francia volt. Itt alakult ki a középkor jelentős kultikus és kulturális központja, egyúttal ispánsági központ volt. A kolostort és a templomot a 16. század első feléig használta a rend, majd a mohácsi csata után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületeket, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki, őrtornyokat építettek. A török kiűzése után Széchenyi György kalocsai érseké lett a terület, az épületek lassan az enyészeté lettek, amíg a 19. század végén ásatásokat kezdtek a területen.
Kilátó
A bencés apátság romjai
Szent László szobra
Átrium
Déli toronyalj
Szent László emlékhelye
Az ereklyesír
A templom romja
Oltár
A 13. századi kerengő
Díszkút
Kolostorudvar gyógynövényekkel
A kápolna romjai
Az emlékhely hivatalos bejárata
A tordai hasadék
Miután megnéztük az emlékhelyet, a jól ismert úton (kerítésen keresztül, a sétaúton leereszkedve a völgybe) visszamentünk a parkolóba.
Ezután átmentünk Somogyvár másik végére, a Várhegy utcából nyíló földúton hamar megtaláltuk a Szentesica forrást. (Egy ott lakó férfi mutatta meg az utat, elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy a Mezgébe járt iskolába. Kicsi a világ!)
A forrás neve állítólag azt jelenti: "Szent is issza", ami persze Szent Lászlóra utal. A forrás kristálytiszta vizének egykor csodatévő, gyógyító erőt tulajdonítottak. A legenda szerint itt mosta meg kezét István király Koppány legyőzése után. A forrás mellett 2001-ben avatták fel a Koppány-emlékművet, Stamler Imre történész kezdeményezésére. Fából faragott kopjafákból és kőtömbökből áll, rajta ősi jelképek, rovásjelek, táltosdob és tarsolylemez látható.
Itt lakik az egykori mezgés.
Úton a forráshoz
Koppány-emlékmű
Koppány-emlékmű
A forrás
Ezután átmentünk a szomszéd faluba, Somogyvámosra. A kis, kb. 700 lelkes falu a Fonyódot és Kaposvárt összekötő főút mellett található. Már az avar időkben is lakott volt, találtak is a területén ebből az időből származó sírokat. A középkorban vámszedőhely volt, erre utal a település neve is. Legfontosabb nevezetessége a falu déli határában, a kukoricaföldek közepén magányosan álló Pusztatemplom. (Több fotó és részletes leírás a templomról itt.)
A magányos templom
Pusztatemplom
A torony délről
A templom nyugati fala
A templom a lemenő nap fényében
A szomszéd faluban, Lengyeltótiban egy gyönyörűen kivilágított , domboldalban fekvő temető mellett mentünk el, csináltunk róla néhány képet.
Lengyeltóti, Keleti-temető
Ezután Balatonföldváron, a Platán étteremben megvacsoráztunk. Tárkonyos ragulevest ettem, aztán szárnyas tálat és palacsintát rendeltünk.
Platán étterem
Tárkonyos raguleves
Szárnyas tál
Palacsinta
Itt ültünk
Nov. 2.
Csütörtökön korán keltünk, megreggeliztünk, elpakoltunk, aztán megjött a vízvezetékszerelő, aki víztelenítette a házat. Amíg dolgozott, kimentünk a Balaton partjára sétálni.
Gyönyörű pókháló a napfényben
Balaton
Itt laktunk 3 éve Timivel
Miután elindultunk, még útközben megálltunk a Jegenye téren, a Lengyel testvérváros parknál.
Negyed 12-kor indultunk haza, útközben megálltunk Enyingen és megnéztük a Batthány-kastélyt. (Részletes leírás és több fotó itt.)
Batthyány-kastély
Szent-Györgyi Albert
A kastély a park felől
Kút pelikánnal
Ezután továbbindultunk és megnéztük Dégen a csodálatosan felújított Festetics-kastélyt. Szerencsére éppen indult egy idegenvezetés, így nagyon sok érdekes dolgot tudtunk meg a kastély és a család történetéről. Sétáltunk a kastélyparkban, bementünk a Hollandi-házba is. (Részletes leírás és több fotó a kastélyról itt.)
Festetics-kastély
A kocsifelhajtó a mellvéddel
Botanika szoba
Könyvtárszoba
Makettek az egykori biliárdszobában
Díszterem
Hálószoba
Fürdőszoba
Mozaikpadló az ovális teremben
Ülőgarnitúra, eredeti faberakásos asztallal
Dolgozószoba
A kastély kávézója
Pumpkin spice latte
Napfürdőzés a teraszon
Kilátás a teraszról a parkra
A kastély főhomlokzata a park felől
Panorámakép
Parkrészlet
Szigeti fehér híd és a Hollandi-ház
Hollandi-ház
Betegszoba
A Hollandi-ház bejárata
A híd és ház a parkból
A fák között a kastély
Parkrészlet
A kastély keletről
Kőváza és teniszpálya
Szabadkőműves terem
Magyar szabadkőművesek
Szabadkőművesek a nagyvilágban
Szelfi a kastéllyal
200 éves tölgyfa
Antik forrás
Kiskastély
Ezután néhány perc alatt átértünk Mezőszilasra, ahol közvetlenül az út mellett áll a Huszár-Droppa-kastély. Sajnos, csak a kerítésen kívülről tudtam lefényképezni, jelenleg gazdátlan, elég rossz állapotban van, így csak a kastélypark fáiról tudtam néhány képet csinálni, mögöttük csak sejteni lehet a kastély körvonalait. (Részletes leírás és több fotó itt.)
A fák mögött a Droppa-kastély
Marcipán cukrászda
Gyümölcsös krémes
Mire kijöttünk a cukrászdából, besötétedett, így innen már megállás nélkül mentünk hazáig. Este hétre Csongrádra értünk.
Források:
